Bea(triz), a spanyol lány szervezett egy közös ebédet a többi frissen bekerült EBRD-ssel. Az ebéd utáni kávézás sem maradhatott el, ez most már mindennap így lesz? Nagyon jólesett ez a fajta kezdeményezés, szimpatikusak voltak a „sorstársaim”. Ma nem volt meetingem, így kipróbáltam, milyen, ha az első vonattal jövök haza, amit 5 óra után el lehet érni.* Most is átlestem a Tower Bridge-re, ami éppen nyitva volt, egy nagy vitorlást engedett át az egyik oldaláról a másikra.
Nagyon fáradtan értem haza, teljesen leszívott a nap, angolul beszélni, hallgatni, olvasni, írni…nagyon fárasztó!!!! És amikor rájöttem, hogy még mennyi minden van hátra: hajmosás, vacsi főzés (rakott krumpli kolbász helyett csak ahhoz hasonló szalámiból), pakolás a hétvégére (megyünk haza!), ajándékok összekészítése, rendrakás-> még jobban elfáradtam. Végül erőt vettem magamon s szépen sorjában mindennel elkészültem. Egy ajándékot a neten rendeltünk, elvileg már meg kellett volna érkeznie. Nagyon remélem hogy a holnapi postával megjön, mert ha nem….:)
* Ehhez 17,25-kor kell elindulni bentről és 18,30-ra érek a Woodmansterne-i vonatállomásra. Onnan vagy bő 10 perc séta vagy pár perc kocsikázás hazáig.
